Hibás árfeltüntetése a honlapon, azaz a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat webáruházak esetén fogyasztóvédelmi szempontból vállalkozásoknak.
A fogyasztóvédelem gyakorlatot szeretném ismertetni a hibás ár vonatkozásában. Biztos hallottad már azt a városi legendát, hogy van aki 19.999 Ft helyett 1.999 Ft -ért jutott hozzá valamilyen termékhez vagy szolgáltatáshoz. Ebben az esetben kétségtelenül megállapítható hogy az ár hibásan került feltüntetésre a honlapon. Az online kereskedelemben (webáruházban) az árfeltüntetésének kérdésköre hatalmas hangsúlyt kap, hiszen a fogyasztót írásban tájékoztatni kell többek között a megvételre kínált termék / szolgáltatás eladási áráról. Az eladási árat egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve.
Amennyiben a fogyasztó ezen a hibás áron megrendeli a terméket az alábbi lehetőségek mentén haladhat az ügy tovább:
- Amennyiben az ÁSZF-ed lehetőséget biztosít arra, hogy a megrendelést követően még nem történt automatikus „visszaigazolás” akkor a megrendeléssel még nem jött létre a szerződés a felek között, azaz nem is kell azt teljesíteni.
Amennyiben észleltük ezt a hibát – és a megrendelés fázisában vagyunk – akkor azt tanácsolom, hogy a visszaigazolás helyett értesítsd a fogyasztót arról, hogy hiba történt és ajánlj fel valamilyen kompenzációt a hiba miatt, hogy az ügyfél elégedett legyen a panaszkezeléseddel.
- Amennyiben a megrendelést követően, az egyből (akár automatikusan is) visszaigazolásra kerül, a felek között létrejön a szerződés, azaz azt a vállalkozás köteles teljesíteni. Meg kívánom jegyezni, hogy a vállalkozás (mint eladó) ebben az esetben meg tudja támadni a szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:90. § (1) bekezdésére, azaz a tévedésre figyelemmel:
„Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.„
A jogszabály a fogyasztókkal szemben is fogalmaz meg követelményt. A fogyasztónak fel kell ismernie azt, hogy az ár hibásan került feltüntetésre. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint:
„ A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.”
Összegezve ebben az esetben vagy teljesítheted a szerződést a hibás áron vagy megtámadod azt, figyelemmel a tévedésre illetve arra, hogy a fogyasztónak fel kellett volna ismernie a hibás árfeltüntetést és akár rosszhiszemű is volt a megrendelés során.
Bármelyik megoldást is választod, azt javasolom, hogy írásban történjen a kommunikáció illetve a fogyasztói panasz kezelése, de ekörben legyél nagyvonalú. Amennyiben a fogyasztó nem elégedetten távozik a virtuális áruházadból, – és akár a hibás áron feltüntetett terméket ezen a (hibás) áron más vállalkozástól be tudja szerezni – könnyen fogyasztóvédelmi eljárás hatálya alatt találhatod magad. Amennyiben a fogyasztó „megtévesztettnek” érzi magát a hibás árfeltüntetés miatt, megtévesztő kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt bejelentéssel élhet.
A hatóság az eljárása alatt nem vizsgálja, hogy a hibás árfeltüntetést mi okozta és azt sem, hogy a társaság jogszerűen járt-e el, (pl. a szerződést teljesítette vagy nem teljesítette vagy a szerződés létre jött a felek között vagy sem) csak a megtévesztés tényét.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerint tilos a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat. A jogszabály szerint „ megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. „
A termék / szolgáltatás ára annak díja vagy a díjkedvezmény (akció mértéke) is ezen felsorolásban található, azaz a megtévesztés ténye megvalósul azzal, ha a vállalkozás az árat hibásan vagy nem a valóságnak megfelelően szerepelteti a honlapon. Ez akkor meginkább helytálló, ha a hibás árú terméket vagy szolgáltatást közel azonos áron más vállalkozástól be lehet szerezni.
Amennyiben akár a fentiek szerinti probléma lépett fel a vállalkozásod életében, és szeretnéd azt szakszerűen, szakember bevonásával kezelni vagy már fogyasztóvédelmi eljárás indult ellened fordulj hozzám bizalommal.
Amennyiben a hatóság megállapítja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat folytatását fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege 15.000 Ft -tól akár 2 milliárd forintig is terjedhet.
